A marketing világában a siker kulcsa gyakran rejlik azokban a kreatív, újító és stratégiai gondolkodású személyekben, akik képesek felismerni és megragadni a lehetőségeket, még a legkiszámíthatatlanabb körülmények között is. De vajon mitől lesz valaki igazán jó marketinges? A kérdés összetett, hiszen számos különböző képesség és tulajdonság kombinációja szükséges ahhoz, hogy valaki kiemelkedjen ezen a területen. Ebben a blogposztban olyan alapvető jellemzőket és készségeket vizsgálunk meg, amelyek elengedhetetlenek egy sikeres marketing szakember számára. Akár a piaci trendek előrejelzéséről van szó, akár a célközönség mélyreható megértéséről, vagy éppen a kreatív kampányok megalkotásáról, egy jó marketinges mindig képes a legjobbat nyújtani. Csatlakozz hozzánk, ahogy feltárjuk, mik azok a kulcsfontosságú tényezők, amelyek képessé teszik a marketing szakembereket arra, hogy hatékonyan kommunikáljanak, innováljanak és végül, de nem utolsósorban, értékes eredményeket érjenek el.
1. Objektív és kritikus megközelítés
A tárgyilagos és kritikus megközelítés segít elkerülni az elfogultságot. Rengeteg különböző elfogultság van, amely befolyásolhatja a kutatási eredményeket, illetve a döntéseket. A marketingben fontosak a kutatások, mint például az UX kutatás azaz felhasználói élmény kutatás, amikor is azt vizsgáljuk például, hogy mennyire könnyen navigálnak a felhasználók a weboldalon. Az elfogultság túlmutat a UX kutatáson, mert sokszor az adatalapú döntéseknél legyen az marketing bármelyik aspektusa számít, hogy ne legyen a marketinges elfogult.
Lehet inkább úgy kéne megközelíteni, hogy a kutatások és adatalapú döntéseknél fontos, hogy ne legyünk elfogultak.
Mutatok egy példát az elfogultságra.
Gondolj arra a helyzetre, amikor neked kell döntened arról, hogy mely részein erősítsd meg a háborúba küldött repülőket. A bázisra visszaérkező gépeken piros pontok jelzik az ellenséges gépek támadásainak becsapódási helyét. Az első reakció talán az, hogy „Erősítsük meg a piros pontokkal jelölt részeket!”, mivel itt érte őket találat. Azonban ha mélyebben elgondolkodunk ezen, ráébredhetünk, hogy ez a megközelítés hibás. A piros pontokkal jelölt találatok ellenére ezek a gépek képesek voltak visszatérni, tehát a sérülések nem voltak életveszélyesek. Azok a repülők, amelyek nem tértek vissza – és így nincsenek piros pontjaik -, azok jelentik a valódi problémát. Valójában, amikor ez a probléma a második világháborúban felmerült, Abraham Wald, egy statisztikus, azt tanácsolta, hogy a gépeknek éppen azokon a területeken kell megerősítést kapniuk, ahol nincsenek piros pontok. Ez alapján feltételezhető, hogy ezek azok a kritikus területek, amelyek találatot követően a repülők elvesztéséhez vezethetnek.
A fenti példa a túlélési torzítást mutatja be. A túlélési torzítás a mintaszelekciós torzítás egy típusa, amely akkor fordul elő, amikor az egyén egy láthatóan sikeres alcsoportot tévesen a teljes csoportnak tekint. Más szóval, a túlélési torzítás akkor fordul elő, amikor az egyén csak a túlélő megfigyelést veszi figyelembe, anélkül, hogy figyelembe venné azokat az adatpontokat, amelyek nem “élték túl” az eseményt.
2.) Tervező gondolkodás
A tervező gondolkodás (design thinking) egy innovatív megközelítés, amelyet problémák megoldására és új ötletek kifejlesztésére használnak különböző területeken, mint például az üzleti élet, az oktatás, az egészségügy vagy a műszaki innováció. Ez a megközelítés az emberközpontú tervezésre épít, azaz elsősorban az felhasználók igényeire és kihívásaira összpontosít, próbál megoldásokat találni, amelyek valódi értéket nyújtanak számukra.
A tervező gondolkodás folyamata többnyire öt alapvető lépésből áll: megérteni, megfigyelni, ötletelni, prototípust készíteni és tesztelni. Ezek a lépések nem feltétlenül lineárisak; gyakran iteratív módon, egymásra épülve ismétlődnek, amíg el nem érik a kívánt eredményt. Ez például a weboldalak tervezésénél hasznos irányelv.
Megérteni: A probléma vagy kihívás alapos megértése, a kontextus és az érintettek igényeinek feltárása.
Megfigyelni: Mélyreható megfigyelések és kutatások végzése, hogy jobban megértsük az érintettek viselkedését, szokásait és igényeit.
Ötletelni: Kreatív ötletgenerálás, amely során szabadon gondolkodnak a lehetséges megoldásokról, anélkül, hogy korlátoznák a gondolkodásukat. Célja a lehető legtöbb ötlet előállítása.
Prototípust készíteni: Az ötletek gyors, olcsó és egyszerű formában való megvalósítása, hogy konkrét formát kapjanak az elképzelések.
Tesztelni: A prototípusok kipróbálása valós körülmények között, felhasználói visszajelzések gyűjtésével, amelyek alapján tovább finomítható a megoldás.
A tervező gondolkodás erőssége abban rejlik, hogy elősegíti a kreatív problémamegoldást, előtérbe helyezi a felhasználói élményt és lehetővé teszi a rugalmas, adaptív megközelítést. Segítségével a csapatok képesek új perspektívákból szemlélni a problémákat, innovatív megoldásokat generálni, és így javítani a termékek, szolgáltatások vagy rendszerek felhasználói élményét.
3.) Ügyfélközpontúság
Az ügyfélközpontúság a marketing egyik alapvető filozófiája, amely a vásárlók igényeire, preferenciáira és élményére összpontosít az üzleti stratégiák és tevékenységek kialakításakor. Ez a megközelítés elismeri, hogy a hosszú távú siker és versenyképesség kulcsa az elégedett, hűséges ügyfelek megszerzése és megtartása.
Theodore Levitt (a marketing egyik meghatározó szereplője) kiemelte a vásárlói igények és vágyak mélyreható megértésének fontosságát. Egy jó marketinges számára elsődleges az ügyfelek szükségleteinek felismerése és kielégítése, amihez empátia és a piaci tendenciák folyamatos figyelemmel kísérése szükséges.
4.) Innováció és adaptáció
A piaci változásokhoz való alkalmazkodás képessége és az újítás iránti nyitottság kulcsfontosságú a marketing szakembereknek.
Az innováció és adaptáció a marketing területén elengedhetetlen elemek, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy versenyképesek maradjanak a dinamikusan változó üzleti környezetben. Ezek a fogalmak összefüggnek, mivel az innováció gyakran szükségessé teszi az adaptációt, az adaptáció pedig újabb innovációkat inspirálhat. A marketingben való alkalmazásuk növeli a vállalatok képességét arra, hogy megfeleljenek a fogyasztói igények változásainak, kihasználják az új technológiákat és piaci lehetőségeket, valamint hatékonyan reagáljanak a versenytársak lépéseire.
4.1) Innováció a Marketingben
Az innováció a marketingben új ötletek, termékek, szolgáltatások, folyamatok vagy marketing stratégiák bevezetését jelenti, amelyek hozzájárulnak a vállalat növekedéséhez és versenyképességéhez.
4.2) Adaptáció a Marketingben
Az adaptáció a marketing kontextusában a vállalat képességét jelenti arra, hogy alkalmazkodjon a külső környezet változásaihoz, beleértve a piaci trendeket, a fogyasztói magatartást, a technológiai fejlődést és a versenytársak tevékenységét.
5.) Stratégiai gondolkodás
A marketinges stratégiai gondolkodás egy olyan átfogó megközelítés, amely a hosszú távú célok és a versenyelőny elérésére összpontosít, miközben figyelembe veszi a piaci környezet változásait, a fogyasztói igényeket és a technológiai fejlődéseket. Ez a fajta gondolkodásmód segít a marketingeseknek és a vállalatoknak abban, hogy előretekintőek legyenek, stratégiai döntéseket hozzanak, és rugalmasan alkalmazkodjanak a piaci dinamikához. A marketinges stratégiai gondolkodás kulcsfontosságú elemei közé tartozik a piacelemzés, a célcsoportok meghatározása, a márkázás, a pozicionálás, a versenyképesség és a mérhető eredmények elérése.
A jó marketinges képes stratégiai szinten gondolkodni, összekapcsolva a marketing tevékenységeket a vállalati stratégiával és célkitűzésekkel. Véleményem szerint a marketing nem csupán hirdetés vagy értékesítés, hanem a vállalat teljes üzleti modelljének alapvető része.
6.) Kommunikációs készségek:
A hatékony kommunikáció – mind a belső, mind a külső stakeholderek felé – elengedhetetlen a sikeres marketingstratégia megvalósításához. Fontos az üzenetek világos és meggyőző továbbítása.
7.) Analitikai képességek:
A jó marketinges képes az adatok elemzésére és értelmezésére, hogy informált döntéseket hozhasson. Az analitikai képesség nélkülözhetetlen, hogy értékelni lehessen a piaci trendeket, megértsük a fogyasztói magatartást, mérjük a kampányok hatékonyságát és megalapozzuk a stratégiai döntéseinket adatvezérelt információkkal. Véleményem szerint a marketingben az eredmények tudományos megközelítése nélkülözhetetlen.
